Az ipartestületek megszervezését az 1884: XVII. törvénycikk tette kötelezővé Magyarországon. Cegléden 1886-ban alakult meg ötszázötven taggal ez az új formáció; első elnöke Károli Kálmán kalaposmester, jegyzője pedig Donovitz Ferenc kereskedő lett. Az ipartestület egyszerre töltött be hatósági, érdekvédelmi, társadalmi, közéleti és kulturális szerepet a városban. Feladatai közép tartozott az inasok, a segédek, a mesterek képzése, a szakképzettségüket igazoló iratok kiállítása, ellenőrzése. A testület figyelemmel kísérte az iparosok szakszerű tevékenységét, irányította a kontárok elleni harcot. Betegsegélyező egyletet is szervezett, amely a munkaképtelen iparosokról gondoskodott. Az ipartestület helyiségeiben a tagok színházi előadásokat szerveztek, kiállításokat rendeztek, elolvashatták a helyi és szakmai újságokat, könyveket és itt működött az 1899-ben alakított Ipartestületi Dalkar. Ceglédi mester tervezte és helyi iparosok építették fel a Kossuth téri Kultúrházat 1927-ben; az épületben ma a Kossuth Művelődési Központ működik.
A 19. század fordulója Cegléden a nagy építkezések ideje volt. A ceglédi iparosok, kereskedők, vállalkozók névsora örvendetesen hosszú és az általuk létrehozott alkotások – épületek, bútorok, nyomdatermékek, mezőgazdasági gépek, villamossági berendezések – sora is végtelen. Városunk nevével régóta egybeforrt a Rónay műhelyben gyártott ceglédi kanna, vagy Lugosi Ferenc Rákócziról elnevezett permetezőgépe és a többi érdekes helyi találmány. Az ő sikereikhez igyekezett hozzájárulni az Ipartestület is, amely a maga eszközeivel segítette tagjai törekvéseit.
De a Ceglédi Ipartestület nemcsak a múlt hanem a jelen és a jövő nemzedékei számára is fontos lehetőség!
Legyen újra a ceglédi iparosoknak, kereskedőknek, vendéglátósoknak, szolgáltatóknak, vállalkozóknak közösségi tere, szakmai információs központja, művelődési helyszíne, kiállítási terme!
„Éltesse Isten a tisztes ipart!”
