Rövid életrajz – Szigeti Mária és a zongora

“1946-ban születtem Pilisen. Szigeti Mária, édesapám Szigeti János 12 hangszeren játszott és már pici koromban megtanított a zene szeretetére. Édesanyám Malek Julianna nagyon szépen énekelt és én is már 4-5 évesen mindent elénekeltem a rádió után. Öt éves koromban elkezdtem zongorázni, így szüleim megvásárolták nekem szeretett zongorám. A Hausmann Zongoraépítő cég készítette Bécsben 1850-1900 között a hangszert. Erős páncélkötés, bécsi mechanikájú hangszer, nagyon nehéz. Hozzánk 1951-ben került, nem tudom kitől vették szüleim.

Ez a zongora elkísért engem életem során, és vele építettem fel a hivatásomat, mint operaénekes és énekpedagógus.

Öt éves koromtól 10 évesig Pilisen tanultam zongorázni, 10 éves koromtól 15-ig Cegléden, és 15-20 éves korig Pécsett a Zeneművészeti Főiskolán, főtanszak ének, mellék tanszak zongora.

Zongorám elkísért hűségesen utamon, segített tanulmányaimban vele tanultam a dalokat, áriákat, szerepeket.

Húsz és huszonöt éves korom között Budapesten a Magyar Állami Népegyüttes énekese voltam. Mivel Pilisen laktam, sokat használtam zongorám.

Aztán 1972-1974 Svájcban, Bernben az Operaházban mint énekes és 1974 óta a mai napig Németországban – Karlsruheban az Operaházban mint énekes.

Nagyon ritkán van időm szeretett zongorámon játszani, mivel ritkán vagyok itthon.

A zongorám egy sarokban vár jobb időkre, amikor a középpontban állhat és játszanak rajta.

Abban a reményben, hogy jó helyre kerül, ahol ápolják, felújítják és karban tartják, el szeretném ajándékozni a Ceglédi Iparosok testületének a hangszert, és remélem hogy néhanapján meglátogathatom őt.

Üdvözlettel:

Szigeti Rüdiger Mária

25.05.2015″